2016. szeptember 16: Jakab Gábor a SEnior erősítésre érkezett nyáron

Részletek

Megjelent: 2016. szeptember 22. csütörtök, 10:47

Gábor a hétköznapi banki munka után a nyártól a nagypályás focival ismerkedik. Gabi bemutatkozása már megtörtént, rögtön egy győztes rangadón debütált.

- Honnan érkezel és mik az eddigi legjobb futballélményeid?
- Nekem nincsen nagypályás előéletem. Kis pályán játszottam önszerveződő jelleggel (legyen az kollégák közötti kisebb bajnokság, vagy barátokkal kisebb bajnokság). Volt szerencsém egymás ellen és együtt is játszani Ivánnal, aki megkérdezte nincs-e kedvem kipróbálni magam nagypályán is. Néhány hónap habozás után igent mondtam. Mivel futóversenyekre járok több, mint 10 éve, így a mozgás szeretete mindig is megvolt. Hozzá a labda szeretete pedig gyerekkorom óta tart. Legnagyobb élményem egy helyszíni szurkolás volt kedvenc csapatom a Manchester United otthonában néhány éve. Ha pedig a játékot nézem, akkor igazán inspiráló nagy pályán játszani, mióta az Issimo tagja vagyok. Látom a csapattársakon, hova lehet még fejlődni és szeretnék hasznos tagja lenni a csapatnak, mikor lehetőséget kapok (ha csak annyira, hogy fárasszam kicsit az ellenfelet, akkor ott próbálok maximumot nyújtani).
- Mikor kezdtél focizni, minek, vagy kinek a hatására választottad ezt a sportot?
- Ahogy említettem a foci gyerekkorom óta elkísér. Az akkori testnevelő tanárom felkarolta az iskolai csapatot és városi bajnokságba jártunk (nagypálya fele volt a méret). Ő bíztatott, hogy van fantázia bennem és szükség van rá a csapatban. Igazán élveztem a játékot. A további iskolai évek alatt csak barátokkal jártunk focizni. Miután elkezdtem dolgozni jöttek a kollégákkal való kisebb bajnokságok. Ez már jónéhány éve kitart. Mióta nagy pályán elkezdtem a focit, azóta háttérbe szorult a kis pályás részvétel. Család mellett ennyi minden már nem fér bele.
- Hogy érzed magad az első hetek után, mik a tapasztalataid?
- Nagyon élvezem ezt a számomra "új világot". Itt lehet igazán megtapasztalni, hogy lehet a sok futást a labdajáték technikai elemeivel kombinálni. Folyamatosan figyelem a csapattársakat, az edzőt, hogy a tanácsaikat megfogadjam. Még tanulom a nagypályás helyezkedést, a passzok jellegét. Illetve a bajnokság keménységét is meg kell szokni. Örülök minden pályán töltött percnek akármennyi is jut nekem belőle és addig igyekszem a legjobbat kihozni magamból. Sokat segít, hogy jó közösségbe kerültem és nagyjából elfogadják a gyengeségeimet is a pályán. :-)
- Milyen poszton érzed magad a legjobban és mik a terveid az előttünk álló szezonban?
- Azt hiszem, hogy a számomra legjobb poszton játszom, jobb oldali középpályásként. Itt lehet sokat futni akár a támadások segítésében, akár a védekezéshez való visszazárásban. Ami fontos, hogy meg kell tanulnom a robosztus és célra törő védők melletti játékot (ők nem feltétlenül cizellálják a játékot). És még jobban szeretnék fejlődni a nagy pályán való látásmód elsajátításában és a labdabiztosságban. Ehhez minél több időt kell tölteni a pályán. De a fontos a csapat eredményessége és a kevés lehetőséget is ki kell használni.
- Magánéletben mivel foglalkozol?
- Először is két csodálatos gyermek apukája vagyok (2 éves kislány és 4 éves kisfiú), akiknek az életét igyekszem minél teljesebbé tenni. Amennyi időt lehet, igyekszem velük tölteni, bár ebből sosem elég.
Mikor dolgozom, egy bankban vagyok BI controller. És a nagy pályás foci mellett a futóversenyeket sem szeretném hanyagolni, bár visszább vettem a teljesített km-ekből. Nem fér bele több minden az időmbe és a regenerációra is gondolni kell.
- Kinek szurkolsz - az Issimón kívül?
- Mivel nagyon újonc vagyok a nagy pályás világban, így a Budapest bajnokságban nem tudnék más csapatot mondani, akinek szurkolok. Az Issimo-hoz csapattárs és vezetőségi tag is köt, így a csapatnak szurkolok, hogy minél előrébb végezzen. De ha nemzetközi szinten nézem, akkor fiatal korom óta a Manchester United-nek szurkolok.